"Komputerprogram az, amit általában a szoftver fogalmán értünk, a program aktualizálására pedig az angol "update" szó honosodott meg. Az "Update 2.0" cím nyilvánvalóan azon a feltételezésen alapul, hogy a fogalom különösen egy médiaművészeti program, tehát egy tartalmi szoftver számára megfelelő.

Update 2.0, 2.1, 3.0 - ami a számítógépes világban a megkérdőjelezhetetlennek tekintett gazdasági kényszernek engedelmeskedő komplett cserét jelenti, az nem feltétlenül érvényes a tartalmi programok esetében. Az a tény pedig inkább nyugtalanító, hogy az update mindig a következő revíziót előlegezi meg: hibáit és hiányosságait fogalmilag magában hordozza. Ez a programcsomag sem vállalkozhat rá, hogy a médiaművészet általánosan érvényes definícióját adja, sem pedig arra, hogy átfogó és koherens képet nyújtson a kortárs németországi alkotásokról. Túlságosan paradox és sokszínű a szcéna. A videoművészet szinte már történelmi dimenziókba lépett, az interaktív multimédia-projektek viszont csak most kezdik kialakítani mediális és művészi keretfeltételeiket. A konceptuális művészet és a játékos szórakoztatás, a Slow Motion és a száguldó Upbeat közt széles mező nyílik, mely inkább nemzetközileg, semmint nemzeti keretek között értelmezhető.

Az aktualitás azonban nem csupán a divatok és trendek visszatérésével ragadható meg, hanem a társadalmi és művészeti kontextuson keresztül is, amelybe a programok a világ különböző pontjain kerülnek. Míg jelenleg az amerikai művészeti piacon a videó az egyik legaktuálisabb művészeti médium, addig Oroszországban, Indiában vagy Kínában a művészek elsősorban a multimédia-alkalmazások és az Internet-szoftverek művészi felhasználhatósága iránt érdeklődnek. Sem itt, sem ott nem a low- vagy a high-tech kérdése a döntő, hanem a médium, mellyel a társadalom ideológiai és gazdasági felszíni struktúrája áttörhető."

Rudolf Frieling
a kiállítás kurátora